badarságok

Ram örül, Ram a farkát csóválja (mert farkas), és jaj, de jó neki, csak induljon be az a szekér, mert már toljuk-toljuk, de a kerekek még kicsit szögletesek. U.J.K.K.R! (ezt csak az illetékes értheti)... De most görnyedjünk a tervezőasztal felé, csillogjon a monitor a szemünkbe…

Végre vége van a vizsgulásoknak (micsoda alliteráció...heha) Azóta a réten futok. Bár csak egészen kis ideig futhattam... De inkább elmesélem, úgy, ahogy én hallottam. Magamtól. Mert még mindig skizo vagyok ám :DSzal drága Draugimmal utolsó vizsgánk utáni napon elhatároztuk,…

Mostanában kicsit hanyagoltam a blogolást, mint egy megunt háziállatot. Pedig nem is az a baj, hogy meguntam volna, bár általában ilyen Márta-jellegű vagyok, tudjátok Heaven Street Sevenék Mártája... "ha jön az igazi azt két nap alatt megunom,/ha kicsit szenvedhetek, nem öl…

Most hogy egyetemista vagyok, rájöttem, hogy az egyetem valójában egy maréknyi jó ember szabadidőközpontja. Szeretem, amikor unalmasabb előadásokon összebratyizok a mellettem ülővel, és utána is megismerjük egymást a folyosón. Például ott van Matenko/Malenko,…

Most pedig kedvenc színes festékemhez szólnék. Tudod, Tem/a a féltő báj, a vallomás, a törődés, meg az aggódás, soha nem felejteeeeeeeeem... Na jó, lőjj le, mielőtt énekelni kezdek. Szóval még mindig nem hiszem el, hogy te vagy az, akinek hosszú időn keresztül mindent…

Igen. Megjöttem gt-ből. Már tegnap. Csak nem volt erőm írni, mert egyrészt a tábor GECIJÓ-ra sikerült, másrészt hat egybeolvadt nap után végre újra találkozhattam az én Kedvesemmel, akivel kellően kiörömködtük magunkat egymásban (hát ennek nem sok értelme van - a szerk.).…