Végre vége van a vizsgulásoknak (micsoda alliteráció...heha) Azóta a réten futok. Bár csak egészen kis ideig futhattam... De inkább elmesélem, úgy, ahogy én hallottam. Magamtól. Mert még mindig skizo vagyok ám :D
Szal drága Draugimmal utolsó vizsgánk utáni napon elhatároztuk, hogy elmegyünk picsaprogizni. Fél 11-kor taliztunk Nyugatinál, és életemben először nekem kellett rá várnom, igaz, hogy csak fél percet, szal mégsem akkora dicsőség. Először a GL Outletbe akartunk elmenni, úgyhogy először 6-os vilivel elmentünk Móriczra, aztán 40-es busszal Budaörsre, onnan meg 140-essel Törökbálintra. Minden tök olajozottan ment, minden buszt pont elcsíptünk, az utazás alatt meg idióták voltunk, ugráltunk a busz hátuljában, és élveztük, hogy a göröngyös úton megdob minket a busz. Egy faszi a mögöttünk lévő kocsiban meg kiröhögött, mi meg lebuktunk hogy ne lásson :D Aztán míg odafele azon gondolkodtunk, h mit jelenthet a GL a GL Outletben, odaérve rájöttünk: Geci Lepra. Egy órát sem töltöttünk ott, a baj csak az volt, hogy nem túl gyakran jártak arrafelé buszok, így kb. fél órát ültünk a buszmegben, a semmi közepén, és mivel nem volt ott senki elkezdtünk kiabálni, meg sikítozni, és visszhangosat játszottunk. Ha Marlyam kiabált, én voltam a visszhang, ha én kiabáltam, akkor meg Ő. Aztán egyszercsak megállt egy kocsi, és a vezető bácsi hevesen mutogatott nekünk. El akart vinni. Azt mondta, szálljunk be, elvisz a kanyarig. Csak azt nem tudtuk, hogy melyik kanyarig, szal inkább mondtuk, h "kösszépen, nem, mer minnyá jön a buszunk". És a bácsi még rendesen meg volt sértődve, hogy "nem mentünk el vele".
Aztán nagy nehezen visszajutottunk a civilizációba, és hogy csalódottságunkat ellensúlyozzuk, elmentünk Mammutba, hogy na majd ott vásárolunk. Több mint két órát ténferegtünk úgy, hogy egy kurva boltba se tettük be a lábunkat, csak mekiben voltunk és próbáltunk netezni, de a remek hotspottal gyakorlatilag lehetetlen volt, pedig le akartuk tölteni az end áááááááááááááááááááááj számunkat, amiről kiderült, hogy nem is end ááááááááááááááááááj, hanem nó áááááááááááááááj. Szóval mivel a mammutos bevásárlás is kudarcba fulladt, és úgy döntöttünk, hogy elzúzunk Arénába. Hát ott is elég nagy volt a pangás, meg is jegyeztük csöndben, hogy karácsonykor valahogy többen voltak. Aztán Draugi kitalálta, hogy ő szomi (szomjas), és beugrottunk teszkózni. Ott is elvoltunk egy darabig, napszemüveget próbáltunk, meg egy plüss hógolyóval dobáltunk egymást... aztán jött a nagy ötlet, hogy vegyünk piát és csináljunk full moont. Draugi hihetetlen memóriájának köszönhetően még az arányokat is tudtuk (még a gólyahajón leste el a fortélyt). Közben persze rendes innivalót is vettünk, de az enyémből egyszerűen képtelenség volt inni, így azt ott is hagytuk diszkréten az egyik pad alatt. Aztán elindultunk Gödörbe, mert aznap volt Félóra-koncert is. Csak előbb meg is kellett találni :D Kiszálltunk metróból, megkérdeztünk egy nénit, h hol van az Erzsébet tér. Mondja, hát így ez itt az Erzsébet tér. Jah, akkor kösszépen. Nagyjából megkerültük az egész teret, de aztán megtaláltuk ám a Gödört. Be is mentünk, de a piát eldugtuk Erzsébet téren vmi bokor alá. Aztán később kijöttünk keverni, és még a Jóisten is a segítségünkre volt, mert kibontotta nekünk a pezsgős üveget. És egész jó a lett a full moon, de annyit röhögtünk, meg hangoskodtunk, hogy kicsit magunkra tereltük a figyelmet, így mire újra kimentünk inni, addigra valakik megitták a piánkat. Jó, még volt vmi a doboz alján, de az nem biztoss, hogy pia volt :S A dologban az a legszebb, hogy a potenciális gyanúsítottak ott álltak a Gödör előtt, és nagyon néztek ránk. Hogy rohadnának meg. De legalább a koncert kárpótolt minket, Draugival végigtomboltuk/énekeltük az egészet :D
Aztán másnap meg volt osztálytársaimmal taliztam Tatán, utána meg egyetlen Bellácskám meginvitált magához, és elmentünk kicsit "szórakozni", aminek az lett az eredménye, hogy sikerült belémdiktálni hat sört meg egy jägert. Ennek folyományaként értékeltem, hogy eufemisztikusan szólva "ásítottam egy színeset". A baj csak az volt, hogy az éjszaka folyamán többször is ismétlődött az aktus, és lázas is lettem, szóval egyre inkább hajlottam afelé, hogy itt már nem erről van szó. Reggel hazahozattam magam apuval, de alig vártam, hogy kiszálljak a kocsiból. A parkolóban már olyan szemérmetlenül hánytam, hogy az már botrányos, de ez volt addigra már a hetedik alkalom, nem volt mit titkolnom a világ elől... Szal tegnap egész nap az ágyat nyomtam, és bár rohadt álmos voltam, nem mertem elaludni, mert akárhányszor megébredtem, az volt az első, hogy futnom kellett.
Szóval ennyit a réten futásról...
Utolsó kommentek